Az elfogadott módszertan bemutatása

A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy kielégítő információkkal szolgáljon az értékelők és döntéshozók számára és hozzájáruljon a jól megalapozott döntések meghozatalához. A tanulmány felméri a javasolt projekthez szükséges igényeket és bemutatja az elérhető forrásokat, felbecsüli azok szükségességét a sikeres végrehajtáshoz – emberi, pénzügyi, szakmai források- valamint megvizsgálja a projekt életképességét. A főbb adatok, melyeket a vizsgálathoz felhasználtak, tanulmányokból, vizsgálati eredményekből és szakértő kalkulációkból lettek összegyűjtve, melyekhez a projektben részt vevő partner országok területét vették figyelembe. A projektfejlesztés időszaka alatt mindkét partner regionális és helyi fejlesztési tervei vizsgálat alá estek, ez után következett az összehangolási folyamat. Ezek a dokumentumok, tervek és stratégiák a referencia oldalon vannak kilistázva. Figyelembe vették a hatóságokkal való tárgyalásokat is, de emellett a szakértők környezeti és technikai javaslatait szintén mérlegelték. A végrehajtáshoz szükséges technikai követelmények elő dokumentációkon alapulnak.A költségeket a kapott árajánlat határozta meg, amely valós képet fest a költségvetésről, melyek az aktuális működési és kiadási költségeken alapulnak. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásának eredményeként célunk a javasolt projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának igazolása.

A tanulmány közösen lett előkészítve, együtt a magyar és a román partnerekkel, akiken alapul a tanulmány. A projekt alapja, hogy Magyarország és Románia közös természeti értéken osztozik, mely a két ország határa között fekszik és melyeket a Maros folyó köt össze. A tanulmány a jelenlegi helyzet szemléltetésével kezdődik, a határ mindkét oldalán meghatározásra kerülnek a hasonlóságok és a közös problémák a határos országokkal és a célcsoportokkal. A célcsoport vizsgálat a célcsoport környezettudatosságára és szokásaira fókuszál. Ezek a vizsgálati eredmények következtetésein alapulnak, Ezen felül a tanulmányba vannak foglalva a helyi és a KSH eredményei és statisztikai adatai is. Következtetésként megfogalmazódott, hogy meg kell vizsgálni mi áll az alacsony környezettudatossági arány hátterében, azonosítani kell a fejlesztésre szoruló területeket, infrastruktúrát, szolgáltatásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy áthidalják a szakadékot. Kivizsgáltunk három lehetséges esetet, s minden egyes alternatívára meghatároztunk egy forgatókönyvet. A konkluzió ezen alternatívák összevetése után lett levonva. A különböző forgatókönyvek esetében figyelembe lettek véve a műszaki, szállítási feltételek is (elhelyezkedés, felhasznált anyagok, használt technológiák). A pénzügyi vizsgálatba belekalkuláltunk valamennyi felmerülő költséget és kiadást. A projekt azért készült, hogy lássuk a projekteredmények fenntarthatóságának pénzügyi követelményeit.

A projekt bemutatása

A projekt területe a magyar és a román határnál található. Makó a Dél-alföldi régióban helyezkedik el, Csongrád megyében, míg Perjámos Románia nyugati régiójában, Temes megyében fekszik. A két partnerország fejlesztési területei a Nemzeti parkon belül található, amely része a Natura 2000 Hálózatnak. A magyar Körös-Maros Nemzeti parkot és a román Maros Ártér Nemzeti Parkot a Maros folyó köti össze, aminek következtében a két ország értékes természeti forrásokkal és növényvilággal rendelkezik, melyek megőrzése kulcsfontosságú feladata a partnereknek.

Ezen közös értékek növelik az esélyét annak, hogy a magyar és román attrakciók közös úti célpontokká váljanak, ami minden eddiginél sokkal intenzívebb együttműködést követel meg az ökoturizmusban, valamint a vállalkozási szférában is.

Dél-alföldi régió Magyarország

A dél-alföldi régió az ország dél-keleti részének legnagyobb régiója, amely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magában. A terület legnagyobb része lapos, a tengerszint feletti magassága nem több mint 200 m.

Természeti értékekben rendkívül gazdag. A régió területe 18 339 km2, amely Magyarország 19, 7 százaléka.

Makó

Makó Magyarország dél-keleti sarkában, Csongrád megyében található. A román határhoz közel, a Maros folyó jobb partján fekszik. Lakossága 25 ezer fő. A város logisztikai lehetőségei rendkívül kedvezőek. Makó jelentős csomópontja a Nyugat-Európát a Balkánnal és Dél-Kelet Európával összekötő folyosónak. Továbbá az M43as autópálya része Európa 4. forgalmi folyosójának. Az autópálya közvetlen összeköttetést biztosít Bécs-Budapest- Szeged-Makó vonalon egészen a határig Arad-Temesvár- Bukarest-Isztambul irányába. A földművelés jelentős szerepet tölt be a város gazdaságában a kitűnő éghajlati és termőföldi adottságoknak köszönhetően. Az iparában főként az élelmiszeripar és a könnyűipar dominál. A makói termál és gyógyfürdő jelentős turisztikai és egészségmegőrző szerepet tölt be a városban.

A fürdő, melynek 41 Celsius fokos termálvize van, naponta 1600 vendég befogadására képes. A legfőbb stratégiai erőssége a városnak a turizmusra való fókuszálás a városban lévő kulturális programokkal, a fürdővel és a természeti értékekkel összekapcsolva. A megvalósuló komplex Maros parti fejlesztési programmal nagy mértékben növekedni fog a látogatószám, igényt teremtve egy szélesebb szolgáltatás csomag kialakulásának. A Maros folyó meghatározó szerepet tölt be Makó életében. Az ártere megőrizte a folyó százéves környezetét, aminek hatására ökológiai folyosóvá vált, ami egyre nagyobb számban vonzza a turistákat.

Fejlesztési stratégia

- A védett területek népszerű turisztikai célponttá válhatnak, amennyiben komplex szolgáltatások jönnek létre, a fejlesztések megóvják a védett természeti kincseket és emellett hatékony marketing stratégia kerül alkalmazásra
- A fejlesztésekben való mélyreható lépések egyre inkább megkövetelik a szakmai workshopokon való részvételt.

- Az energiaforrások gazdagsága ellenére az egészség és fürdőturizmusban rejlő lehetőségek még mindig kiaknázatlanok, az eltérő színvonalú szolgáltatások miatt, valamint a szűk kínálati szektor következtében
- Van néhány intézet a környéken, amely környezettel kapcsolatos kurzusokat tart a diákoknak. Ezen iskolák partnereket keresnek annak érdekében, hogy elsősegítsék és kiterjesszék ösztöndíj programjaikat
Nyugati régió, Románia

Timis megye Románia nyugati régiójában helyezkedik el. Nyugaton Jugoszlávia és Magyarország határolja. Timis, Románia legnagyobb megyéje. Éghajlata mérsékelt, területének kétharmadát alföld borítja, a Bega és a Barzava folyók keresztezik. A régiónak változatos domborzata van, megtalálható itt az alföld, a dombok és a hegyek is. A megyeszékhely, Temesvár, a negyedik legnagyobb város Romániában. Fontos történelmi, gazdasági, pénzügyi, kulturális és kémiai központ, Románia kapuja Nyugat Európa felé.

Timis megye gyönyörű alföldi falui, vendégszerető lakosai, Recas és Buzias édes borai, csak úgy mint a szilva vagy barackpálinkái csalogató lehet a turisták számára egy hétvége, vagy nyaralás itt töltésére.

Fejlesztési lehetőség

- A nyugati régióban rendkívül nagy fejlesztési lehetőségek vannak. Az elmúlt években a turizmusnak, valamint a szolgáltatói szektornak egyre nagyobb jelentősége van regionális szinten.
- A nyugati régiónak nagyon jó adottságai vannak az agrárturizmus terén.
- A turizmus más formái is jelentősek ezen a környéken, mint például a fürdőturizmus (Herkules, Buziás), üzleti turizmus (Temesvár) vagy a tranzit turizmus (a nemzetközi forgalmi folyosó révén- Nagylak, Temesvár)
- A régió 42 városában található fontos építészeti örökség valamint múzeum.

Az ökológiai híd a Maros felett Makó és Perjámos között elnevezésű projekt a Lunca Murusulei Nemzeti Park területén lesz megvalósítva, amely Perjámos területi és adminisztratív zónájához tartozik Timis megyében. A Lunca Murusulei Nemzeti Park védett területté lett nyilvánítva, a természetvédelmi kincsek megőrzése, és védelme miatt, valamint kémiai, oktatási és turisztikai célpont volta miatt.




Magyarország- Körös-Maros Nemzeti Park Turisztikai vonzerők: több száz éves fűzfák, fekete-fehér nyárfák, füves táj, védett hal fajok, mint például a csíkos durbincs.

Románia- Maros Ártér Nemzeti Park Aradtól egészen a magyar határig húzódik a Maros mentén. Turisztikai vonzerők: különleges festői, fűzfákkal tarkított táj, megközelítőleg 200 db madárfaj, bicikli és kenutúra útvonalak, kilátóhelyek stb.




Lombkorona sétány építése a Maros - parton

Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013keretében Makó Város Önkormányzata és Perjámos Község Önkormányzata „Makó-Perjámos ökohíd a Maroson” („Ecobridge over the river Maros between Makó-Periam”) címmel, HURO/0802/030_AF azonosítószámmal benyújtott pályázatát az Európai Unió támogatásban részesítette.

A projekt 2011.04.01. és 2013.05.15. között valósul meg.

A projekt fő célja az volt, hogy a magyar-román határmenti régióban elősegítsék a flora és fauna védelmét környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási és információs programok megvalósításán keresztül, valamint népszerűsítsék az öko turizmust. A projekt hozzájárul a terület természeti értékeinek megőrzéséhez és a határon keresztül ívelő környezeti tudatosságra nevelő programok szervezéséhez, így a terület az európai örökség részévé válik. Ezen projekt keretében Makón a Maros-parton egy lombkorona sétány került felépítésre.



A lombkorona sétány 190 m hosszúságú építmény, melyen több, a Maros környezetét és élővilágát bemutató információs tábla került kihelyezésre. A sétány lejáratánál 15 m2-es információs pavilon fogadja a látogatókat. Az építmény összesen 18 db, eltérő magasságú, pörgetett technológiával készülő vasbeton oszlopon áll, melyen azonos számú pihenő került kialakításra, 1,5 m-től 3,6 m-ig terjedő sugárral. A sétány egyik pihenője, kupolájának formája után, a Hagyma-terasz nevet kapta. A háromszintes kilátótorony legfelső szintjéről a terepszintig egy zárt csúszda vezet le, melynek hossza 40 m. A Hagyma-teraszon és csúszdán kívül a sétányon 3 egyéb kalandelem került telepítésre. A lombkorona sétány lejáratánál kültéri bútorok szolgálják a látogatók pihenését, továbbá a gyermekek részére ügyességi játékok (labirintus, libikóka, ügyességi játékok) is elhelyezésre kerültek. A Maros-parti út mentén 1 db térkő burkolatú autóbusz parkoló, valamint 26 db, szintén térkő burkolatú személygépjármű parkoló épült, melyből 2 db akadálymentes parkoló.

A sétány felépítését megvalósíthatósági tanulmány előzte meg, az építkezés PR és marketing támogatással valósult meg, az átadás pedig egy zárórendezvény keretein belül történt meg 2013.05.10-én.